Üdvözöljük a Gyógynaptár oldalán!

Negyedik gyermekemet, Ottót, 2025 márciusára vártuk. Február elején azonban egyre erősödő görcsök jelezték: hamarabb érkezik. Három korábbi császármetszésem után az orvosok nem vártak tovább, noha szerettem volna természetes úton világra hozni, erről szó sem lehetett. A műtét hosszú és nehéz volt, tele voltam hegszövettel, ezért fordított T-bemetszést alkalmaztak, és nagyon sok vért is veszítettem. Rettenetes fájdalmaim voltak, de minden félelmemet felülírta a vágy: csak a kisfiam legyen jól.

Ottó így végül egy teljes hónappal korábban született. Ugyan a kiemelés pillanatában felsírt, de néhány másodperccel később összeomlott a légzése, és inkubátorba került az újszülött-intenzívre. Az első pillanattól kezdve gépek tartották életben: mindenhol csövek, fújtató, csipogó gépek, és én ott álltam, tehetetlenül. Szívszorító volt látni, ahogy Ottó apró teste küzdött minden egyes légvételért. Amikor megkérdeztem az orvosokat, hogy fog-e javulni, csak annyit mondtak, hogy most még nem lehet tudni, de azon vannak. Tudtam, hogy egyetlen kapaszkodóm maradt: Jézus, az Áldott Orvos.

Valamiért a 91. zsoltár szavai visszhangoztak bennem újra és újra. Amikor csak láthattam Ottót – hiszen csak szigorú rend szerint engedtek be az osztályra –, imádkoztam, elmondtam a babának ezt a zsoltárt újra és újra, Istent dicsőítő énekeket dúdoltam neki, amikor pedig nem lehettem vele, hittem abban, hogy igaz az ígéret: Isten angyalai vigyáznak rá. Áldottam a tüdejét, a lélegzetét, és kértem Istent, hogy tartsa életben ezt a pici fiút, aki végül napról napra javulni kezdett.

A hatodik napon kétszer is próbálták levenni babámat az oxigénről, de mindig visszaesett a szaturációja. Amikor végre beengedtek hozzá, megkértem az orvosokat: próbálják meg most, és közben imádkoztam. Nem érinthettem meg a kisbabát, de beszélhettem hozzá az inkubátor mellől. És miközben imádkoztam, láttam a kijelzőn, hogy az értékei emelkednek. Akkor végre sikerült: Ottó végleg elhagyhatta az oxigént.

Soha nem felejtem el azt a pillanatot. Ottó élete és gyógyulása számomra örök bizonyíték arra, hogy Isten ma is hallja az imákat, és csodákat cselekszik.