Üdvözöljük a Gyógynaptár oldalán!

Ezután az orvosok kiírtak egy nagyon erős kezelést. A saját kezelőorvosom végig támogató és bátorító volt, később azonban elküldtek egy másikhoz, aki más módszert alkalmazott. Ő azzal kezdte, hogy az orvosi szobában bemutatott egy táblázatot, amelyen a betegségem lefolyása volt látható. Nem akarta, hogy illúzióim legyenek. Talán azért is járt el így, mert én magam többször említettem, hogy hívő ember vagyok. Már évekkel korábban megtértem, és időnként istentiszteletre is jártam, amit a férjem nem tiltott, bár ritkán tartott velem.

Mindenkinek hangoztattam, hogy meg fogok gyógyulni, bármelyik gödör legalján is legyek éppen. Amikor felhívtak a barátok és rokonok, mindig azt mondtam nekik, hogy lehet engem sajnálni, de nem sokáig: Gondoljanak úgy erre, mint egy történetre, amelyben most a legalján vagyunk, de hamarosan elindulunk felfelé.

Ezzel együtt a családi genetikámba mélyen beépült a depresszió is. Apám öngyilkos lett, a testvére gyógyszerekkel tartotta kordában a depresszióját, anyám még most is szed rá gyógyszert. Így nem csoda, hogy a betegségem idején nálam is előtört. Egy ideig tartottam magam, de végül úgy rám tört, hogy krónikus kialvatlanságban szenvedtem. Egyszerűen nem tudtam aludni. Holtfáradt voltam, gyötört a betegség, és megjelent az álmatlanság is.

Az orvos behívta a családomat, és közölte velük, hogy ezzel ő nem tud mit kezdeni. Tegyenek valamit, mert hiába igyekeznek segíteni, én abba fogok belehalni, ha nem múlik el az alvásképtelenségem. Előfordult, hogy bevittek a kórházba, negyven fokra felment a lázam, és alig aludtam. A nővérek azzal viccelődtek, hogy majd átadják nekem a műszakot, mert látták, hogy egész éjjel ébren vagyok. Néha félrevert a szívem. Közben a gyerekek hol anyukámnál, hol a férjemnél voltak.

Nagy nehezen eljutottunk az őssejtterápiáig, amelyet az életben egyszer végeznek el. A professzor el akarta intézni, hogy legalább két adagot vegyenek le, mert a betegségem típusa általában hatvan év feletti férfiaknál fordul elő, ezért teljesen meglepő volt, hogy fiatal nőként én is ebben szenvedek. Amikor Pécsre kerültem, már nagyon depressziós voltam.