Üdvözöljük a Gyógynaptár oldalán!

2012-ben fiatal keresztény misszionáriusként szolgáltam Indiában, amikor férges lettem. Nem is egyszer – újra és újra. Bár be tudtam szerezni és szedni a szükséges tablettákat, a probléma idővel mindig visszatért. Tudtam, mert elképesztő görcsök gyötörtek.

Eleinte antibiotikumot kaptam, mert az orvos gyomorgyulladásra gyanakodott, de hamar kiderült, hogy mi a valódi problémám. Csak azt nem értettem, honnan szedem össze újra és újra a fertőzést – hiszen szinte bárhol elkaphattam. A higiénia sehol sem volt kiemelkedő, de sejtettem, hogy a fertőzés forrása az a kis falu lehetett, ahová rendszeresen kijártam szolgálni a helyi városi gyülekezet tagjaival. Ott ugyanis sokan szenvedtek hasonló problémáktól.

Hogy pontosan mi okozta, és hogyan lehetne megelőzni, azt sokáig nem sikerült kiderítenem. Az viszont fel sem merült bennem, hogy emiatt ne menjek vissza. Talán ironikus, de a falu neve Langkarcha volt, ami annyit jelent: „jó víz”.

Az ott élő kis törzs hatalmas szükségben volt. A jó vízért messzire kellett gyalogolniuk a dzsungelbe, mindig az éppen elérhető forráshoz. Ott fürödtek, mostak, és onnan hordták a vizet a főzéshez, amit a nők a fejükön egyensúlyozott alumíniumkancsókban cipeltek haza.

Sok fejlesztést kezdeményeztünk a térségben. Mivel én az indiai egyetemen vidékfejlesztést tanultam, kulcsszerepem volt a korszerűsítésben. Hosszú utánajárással sikerült elérnünk a helyi hatóságoknál, hogy építsenek egy járhatóbb utat, majd pedig – nem kis erőfeszítéssel és magyar támogatással – egy kútfúró gépet és egy áramfejlesztőt is kijuttattunk a faluba. Senki sem akart odamenni dolgozni, így jókora összeget kellett fizetnünk, de végül sikerült: Lett saját vizük!

Segítettünk létrehozni egy faluvezetési bizottságot, és a falu szélén kísérleti kertet alakítottunk ki. Az eredmények alapján 11 zsák gyömbért adhattunk át az általuk kiválasztott 11 családnak – részben szintén magyar támogatással –, hogy megkezdhessék a termelést. És közben minden adandó alkalommal Istenről is beszéltünk nekik.